Felületfűtési- hűtési rendszerek

 A mai korszerű épületgépészeti megoldásoknál igen fontos elvárás, hogy igazodjanak a jelenleg egyre jobban felfutó környezetkímélő, jellemzően a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések használatához.

Ennek a célnak legjobban az épületeket fűtő- és hűtő rendszereknél – hőleadó oldalon – a különböző megoldású felületfűtő rendszerek felelnek meg: 

• A klasszikus padlófűtés (alacsony hőfokon!),
• A ma méltán divatos és korszerű falfűtés ill.
• A mennyezetfűtés és ennek egy változata, a monolit födémtemperálás.

 Helyes méretezés és kivitelezés esetén a hagyományos (jellemzően radiátoros) rendszerekhez képest igen sok előnyös tulajdonsággal bírnak: 

• energiatakarékos (alacsony hőméréskeltű fűtés),
• egészséges és huzatmentes (nincs pormozgás és levegőrétegződés – hideg láb),
• zajtalan (nincs ventillátorzaj),
• esztétikus (a csövezés a falban van),
• korszerű és gazdaságos,
• helytakarékos (nincs fűtőtest a térben, ami akadályozná a berendezést),
• az épület teljes értékűen fűthető vele,
• az épület teljes értékűen hűthető vele,
• környezetkímélő megoldás (alternatív energiák felhasználása).

Lényegében a fal- és mennyezet fűtés a padlófűtés egy korszerű változata, a külső falra és födémre szerelt és annak anyagába „bedolgozott” rendszere, egy vékony műanyag (meleg vizet keringtető) csőre. Ennek a csőnek a beépítése lehetséges a hagyományos „nedves” vakolt kivitelben, ill. a ma egyre jobban terjedő „száraz” (gipszkartonos és könnyűszerkezetes) kivitelben. Újdonság (?) az épület szerkezet temperálás, amikor a padlófűtési csöveket az építkezés folyamán a monolit beton készítésekor a zsaluzás fölé, de a vasalat alá telepítjük, amely így a födémet felületsugárzóvá / hő leadóvá teszi.

A felületfűtési rendszerek működésének alapvető sarokpontja, hogy elsősorban nem a levegőt fűti, hanem az adott helyiség külső határoló felületeinek lehűlését és ez által a hidegsugárzást akadályozza.

Gondoljon a kedves olvasó egy téli szép és napos pillanatra, amint egy ablak előtt állva élvezi a nap, s a szobában egy cserépkályha „sugárzó” melegét. A felületfűtési rendszerek élettanilag hasonlóképpen működnek. Mivel testünk a sugárzott hőt sokkal jobban hasznosítja, mint a levegő hőjét, így az adott hőérzet eléréséhez 2-3C^O-kal alacsonyabb léghőmérséklet elegendő a kellemes közérzethez (már 1C^O-os hőmérsékletcsökkentés 5-8% primer energiacsökkentést tesz lehetővé)!

Meg kell, hogy nyugtassuk azokat, akiknek a lebegő por miatt eddig légúti problémái voltak. Meggyógyítani sajnos mi sem tudjuk Őket, de rendszerünkkel a fűtési szezonra eső nehézségeiket nagymértékben csökkenthetjük. Ennek okát a lebegő por mennyiségének csökkentésében kereshetjük. Mivel nem a levegőt fűtjük, hanem az ott lévő tárgyakat és – ami a fő – az embereket.

Így nem alakul ki a helyiségben pormozgás és nincs kellemetlen hőmérséklet szerinti levegőrétegződés sem, míg radiátoros fűtés esetén a padlószint és a mennyezet közelében mért hőmérséklet az 5-8C^O-os értéket is elérheti! Korrekt szigeteléssel a rendszer - csak falfűtés esetén is - biztosítja, hogy lába többé ne fázhasson, míg ha az adott helyiség hőmérséklete ezt nem is indokolná.

Igen komoly további szempont a gazdaságosság, ami e rendszerek létjogosultságát igazolja.

Szemben a hagyományos fűtési rendszerek átlag 70C^O-os vízhőmérsékletével, ezek a rendszerek 35-40C^O-on üzemelnek. Ez a hőmérséklet tartomány teljesen megfelel a korszerű hőtermelő berendezések kívánalmainak.

Pl. egy kondenzációs kazán a legjobb hatásfokát ebben a tartományban tudja kifejteni, a kéményen kidobott füstgáz hőenergiáját legjobban „visszanyerni”. Egy hőszivattyút pedig – működési elvéből adódóan – a lehető legalacsonyabb előremenő hőmérsékleténél biztosítja a legalacsonyabb vill. fogyasztást.

És akkor még nem beszéltünk az épület hűtési igényéről!

Ahogyan télen a falak hidegsugárzását felülettemperálással meg tudjuk akadályozni, nyári üzemben - megfelelő gépészeti háttérrel pl. hőszivattyúval, stb. – az épület átmelegedését tudjuk csökkenteni / megszüntetni. Így a lakótérben kellemes komfortot tudunk biztosítani, mert a helyiség levegője nem melegszik fel, csak a kívánt mértékig.

Ezzel a megoldással pedig kiválthatjuk a klasszikus, levegőt hűtő és azt nagymértékben szárító klímaberendezéseket. Nincs több szemszárazság, izületi gyulladás és megfázás – csak a kellemes komfort! Nem beszélve a klímák beszerzési áráról, és ezen berendezések által fogyasztott jelentős elektromos energiáról, éveken át.

A korrektség miatt meg kell említenünk egy hátrányt, amire figyelni kell. A falakra erősített / fúrt műtárgyakkal megsérthetjük az abban futó csövezést. Ennek megfúrásának kockázata korrekt kivitelezési dokumentálással és a fúrás előtti pontos hőméréssel lényegében nullára redukálható. Ha mégis megtörténik a baj, csak egy tenyérnyi területen kell megvésni a felületet és egy kis műanyag javító betéttel a hiba elhárítható.

Részletes műszaki tartalomért elérhetőségeinken tájékoztatjuk